Agrotechnikai elemek hatása az őszi búza ( <i>Triticum aestivum</i> L.) vetőmagtermesztésére

Összefoglalás A SZIE Növénytermesztési Intézet nagygombosi kísérleti területén 2006 őszén állítottunk be kisparcellás kísérletsorozatot, melyek célja a különböző termesztéstechnológiai tényezők hatásának vizsgálata volt az őszi búza vetőmagtermesztés szempontjából. Az egyes kezeléseket a vetőmagtermesztés kritikus pontjain jellemző beavatkozások variációi alapján alakítottuk ki. A kísérletben öt különböző fajta vesz részt: az Alföld, Mv Magdaléna, Mv Suba, Mv Csárdás és Mv Toborzó. A kísérlet két fő pontja a tápanyagellátás és különböző peszticidek hatásának vizsgálata volt. Az első vizsgálati év eredményei az alábbiak: 1. A különböző herbicidek jelentős hatást gyakoroltak a termés mennyiségére. Elsősorban a termésmennyiséget növelték, 1,1-1,5 t/ha mértékben. Az egyes fajták esetén: a kijuttatott tápanyagmennyiség növelésének hatására az Mv Magdaléna és az Alföld termésátlaga folyamatosan emelkedett, az Mv Toborzó, Mv Suba fajták termései kezdeti csökkenés után szintén komoly növekedést mutattak a termésmennyiség tekintetében. A kontrolltól számított jelentős eltérést azonban csak az Mv Suba és az Mv Csárdás fajták esetében tapasztaltunk. A herbicidek hatása hasonló volt a parcellák termésmennyisége szempontjából. Az eltérés azonban csak az Mv Csárdás esetén volt szignifikáns. Az alkalmazott herbicidek esetében a kontrollhoz viszonyított szignifikáns különbséget csak az Mv Suba és az Mv Csárdás esetében, az inszekticidek és fungicidek hatására pedig csupán az Mv Csárdás esetében tapasztalhattunk, mindegyik esetben pozitív irányba. 2. A minőségi mutatók eredményeit összefoglalva, az egyszerűség kedvéért egy adattal, a hektáronkénti csíraszámmal (melyet az ezerszemtömeg, termésmennyiség és csírázási százalék alapján számoltunk ki) kifejezve azt tapasztaltuk, hogy az értékek a kijuttatott tápanyag-dózisok hatására fokozatosan emelkedtek, ennek ellenére szignifikáns különbséget csak az Mv Csárdás és az Alföld fajták mutattak. A különböző fejtrágya-mennyiségeknek köszönhetően a hektáronkénti csíraszám folyamatos emelkedést (pozitív korrelációt) mutatott, 10000000-15000000 db/ha közt alakult. Az Mv Magdaléna, az Mv Suba és az Mv Toborzó esetében a kontrollhoz képest szignifikáns különbséget nem találtunk. A mért eredmények közötti különbség csupán az Mv Csárdás és az Alföld esetén volt statisztikailag is igazolható. A herbicidek csíraszámra gyakorolt hatása hasonlóan változatos képet mutatott a fajták között. Az eredmények alapján csupán az Mv Suba és az Mv Csárdás adott szignifikáns különbséget. A különböző növényvédő szerek alkalmazása esetén szintén az Mv Csárdás fajta, a herbicidekkel kezelt parcellák közül pedig az előbbi mellett az Mv Suba is szignifikáns különbséget mutatott.

Hali tarjima qilinmagan