Gyermeknyelvi társalgások vizsgálata
Abstract
A kutatás egy saját gyűjtésű gyermeknyelvi társalgási szövegkorpusz globális, makroszerkezeti vizsgálatát végzi el a társalgáselemzés módszertanát alkalmazva. A gyermek adatközlők életkora húsz hónapos kortól hétéves korig terjed. A kutatás a társalgási fordulók hosszát és szerkezeti jellemzőit, valamint a belebonyolódási és kihátrálási stratégiákat vizsgálja. A vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom rövid áttekintése után a kutatás arra keresi a választ, hogy a felnőttek részvétele hogyan befolyásolja a társalgások szerkezeti felépítését, valamint a gyermekek milyen belebonyolódási és kihátrálási stratégiákat alkalmaznak a társalgások nyitása és zárása során. A vizsgálatok kitérnek a stratégiák alkalmazásának életkor és nemek szerinti összefüggéseinek elemzésére is. Az eredmények igazolták, hogy a felnőtt beszédpartner jelenléte valamint az életkor növekedése összefügg az egy téma kifejtése során alkotott fordulók számával. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy további összefüggés figyelhető meg a társalgás kezdeményezésének gyakorisága és a nemek között. A gyermekek által leggyakrabban használt belebonyolódási stratégia a témajelölés, a társalgás lezárását pedig inkább a felnőttek kezdeményezik. Az eredmények hozzájárulhatnak a társalgási képességek iskoláskor előtti fejlődésének alaposabb megismeréséhez.